Irodalmi est a Petőfi Irodalmi Múzeumban



2015 OKTÓBER 27


Az esten ezt a részletet fogja felolvasni Havas Judit előadóművész:

 

Talján kalendáriom

Úti levelek Mikszáth Kálmán stílusában

 

Második levél

 

Kedves Barátomkám!

Ha 'iszed, ha nem, Velencében nincsenek utcanevek, csak a kerület és a házszám. Nem úgy mint Alsópéteren, ahol még a kutyaólat is számozzák, mégpedig római számmal. Az idő vasfoga előtt nincs respektus: szakadoznak a vakolatok a tengerre épített házfalakról. Itt oly sok a bámulódó turista, de azért látszik, hogy vannak tisztes emberek is, akik dolgukra igyekeznek. Előttem bársonyba öltözött ficsúr, egy Medici ivadék velocipéden kerekezik a hivatalba, és mobiltelefonjába kajabál. O tempora, o mores!

A Nagy Kanális legnagyobb hídján állok, a Rialton. Hétezer cölöp, azaz culáp, ahogy Miska pecsovics mondaná. Végignézek sok auslagot, nyírettyűt szeretnék venni egyik barátomnak, aki országgyűlési képviselő. Hadd muzsikáljon kedvire, a neveletlen hétszilvafás betyár mindenit. De halljad csak, barátom, négyszáz kis híd van itt, háromszáz templom. A nehézség gyűjön rá erre a sok macskakőre, ni, majdnem megbotlottam.

A nagy kolerajárvány idején kültéri szentélyeket tettek a házak falára, mert az emberek nemigen nagyon kéjvánkoztak bemenni a templomokba, nagyon féltek a kór terjedésétől. Szegény utcalányok, rájuk kenték a papok a járványt, hogy miattuk van, a bűnös életmódjok miatt. Na dejsz' ezek a fényes homlokú papok is! Megvallom ilyen kombináció nekem nem jutott volna eszembe. Itt mindenhol kút hátán kút. Hát persze, innen vitték a környező házakhoz a vizet. Goldoni is itt dolgozott Velence legrégebbi színházában. Tőle származik az a mondás, hogy minden asszony úgy viseli a viganóját, hogy a színes oldala van kívül.

A herceg fészke a Dózse-palota. A nyüstyit a világnak, de kutya burkus nép lakhatott itt. A Sóhajok hídján vagyok, barátom, és sohajtozom, mert nagyon fáj a köszvényem. Humanisztikus érzelmek rohannak meg, hallom a halálra ítéltek siránkozását. Ó de sokan raboskodtak itt, akiket csak a holló és a varjú siratott meg. Mert még azt sem tudatták senkivel, hogy biza, szegény megholt.

Az Akadémián vagyok. Nagy kár, hogy nincs nagyobb platz a papírusomon, mert richtig lefesteném valamennyi képet.

Bellini, Georgone, Boccacció. Hogy miket látok a picturákon? Testek in natura a folyóparton. Pocakos lánykák, izmos férfiak. Különösen a váll- és farizom van kidolgozva rajtuk. Míves palotákban bíborban, bársonyban, tafotában a nép. Ezek biz' nem polityikusok, ezek arisztokraták. Ó, mennyi Kisjézus, a betyárját! Aztán lakomázó népek, akik a kutyákat csak úgy arrébb taszajtják. Csiba te, ne, te, ne! Ne bántsátok azt a jószágot! Fösvény, szívtelen, gőgös népek!

Tintoretto! Gyönyörű setét tónusok, mint Pulszky-vármegyében a makkoltatott sertés őszi hona.

Veronese! Bámulódom, bámulódom, de meginterpellálom, hogy bajuszos férfiembert nem látok, csak pucér arcúakat a képein. És egyikűjük sem pélpázik. Milyen honatya lenne ezekbül? Se bajusz, se pélpa? Inyni azért remélem, tudnak. Kelletlenül kullogok, és Kossuth Lajos születésnapjára gondolok. Oh, reneszánsz lánykák! Mélabús vágyakozás arczotokon, szemmeresztős tekintet, melyhez félrebiccentett fej dukál, mint országgyűlési szónokhoz a címeres kulacs.

Én mondom, az Akadémia fénypontja Tiziano Szökés Egyiptomból című képe. Olyan, mint egy fotográf. A szentpétervári Ermitázsból hozták ide egy nagy hordóban. A kép így néz ki: Mária egy kendővel a mellére kötve szamárháton szökteti a kis Jézust. Egy kislány vezeti a hóka csacsit, József hátul kullog. Hát igen, őt valahogy kifelejtették ebből, mint Bobok Sanyót a honatyaságból. Szegény Sanyó, mesélik, hogy búoszlató vigadozásai közepett, három bizottmányi tagnak is elhúzatta a nótáját a megyebálon. De azok a bál után huszonnégy órával feljelentést tettek ellene a jegyzőnél, hogy sértette őket a nóta egy-két phrazisa. Hát erre csak azt tudom mondani, hogy Sanyókám, legközelebb ne bizottmányi tagokkal menj bálba, hanem inkább a szeretőddel. Papírom fogy, drága barátom, szervusz.

 

 

 

 

 






Köszönöm
a figyelmet!